02 - temetés

Sziasztok. Meghoztam a második rész. Figyelem! Ez a rész tartalmaz 18+-os tartalmat is! Innen kezd majd izgalmassá váni a történet. Remélem tetszeni fog. Jó olvasást! És komizzatok.

-Jó reggelt.-Ásítottam egy hatalmasat. Harry szórakozottan nézte, ahogy csukott szemmel próbálok reggelit csinálni. Egy pohár el is tört.
-Ne segítsek?-Mosolygott rám. Míg Harry a reggelimet csinálta, én a szilánkokat szedtem össze a tenyerembe. Leültem az asztalhoz és vártam, hogy kész legyen az étel.
-Rántotta!-Jelentette be ünnepélyesen, majd elém rakta a tányért. Harry leült velem szemben és nézte, ahogy elfogyasztom az ételt. Igazság szerint kezdett idegesíteni, de nem szóltam neki.
-Eli, te állat!-Szólt rám fintorogva.
-Mi van?-Néztem rá teli szájjal.
-Folyik a szádból a kaja.
Ó hát igen. Harry nagyon finomakat tud főzni. Sajnos azzal nem számoltam, hogy ennyi minden nem fér bele a számba, és valóban kifolyt a számból.
-Oops.
-Mindjárt kitaccsolok.-Nézett rám keservesen.
-Ne már! Eszek!
-Ha te azt annak hívod...-Sóhajtott, majd bekapcsolta a laptopot és azon kezdett pötyögtetni. Én pedig elfogyasztottam a maradék rántottámat, és ezúttal figyeltem arra, hogy ne gusztustalanul csináljam. Nagyjából sikerült. A tányéromat elmostam, azután bementem a fürdőbe. Fogat, és arcot mostam. Megfésülködtem, majd lazán felkötöttem a hajam. Felkentem magamra egy halvány sminket és átöltöztem normális ruhába. (eddig pizsiben voltam) Visszamentem a konyhába, de Harry már nem volt ott. Tekintetemmel őt kerestem. Bejártam az egész  házat, végül ott találtam meg, ahol nem is gondoltam volna. A szobámban. Az ágyamon ült és a laptopot nyomkodta.
-Mit keresel a szobámban?-Néztem rá. Nem szólt semmit, csak a gépbe bámult. Mikor végre felnézett rám a szeme teli volt könnyel. -Mi történt?-Siettem oda hozzá. Megfogta a karomat, és az ölébe ültetett. Elém tolta a laptopot, én pedig elolvastam az üzenetet. Egymás után többször is. Mikor végeztem kitört belőlem a sírás. Finn (az unokatestvérünk) ma autóbalesetet szenvedett. Meghalt. Harryt ölelgetve sírtam. Finn mindig jó volt hozzánk. Az összes ünnepet együtt töltöttük, és volt, hogy nyáron is együtt lógtunk. Még csak húsz éves volt. El sem hiszem, hogy már nincs többé. Ez nem lehet igaz!
-Holnapután temetés.-Szipogott Harry. -Semmi kedvem elmenni.
-Nekem se. De ez a legkevesebb amit tehetünk.
-Tudom.-Szorított magához. Arcomat a vállába temettem. A pólója szemfestékes lett, de azt hiszem, hogy ez most őt nem érdekli, ahogy engem se. Elvesztettünk egy olyan embert, aki közel állt hozzánk. A legközelebb.

Egész nap a szobámban voltunk és egymást vigasztaltuk. Anyu késő este érkezett meg. Először kiakadt, amiért ilyen kupit csináltunk, de azután beavattuk őt is. Teljesen kibukott. Azonnal felhívta a testvérét, és részvétet nyilvánított. Természetesen elmegyünk a temetésre is. Harry bezárkózott a szobájába, úgy ahogyan én. Egész nap nem kommunikáltunk senkivel. Csupán a szobánkban ültünk. Én zenét hallgatva feküdtem az ágyamon és megállás nélkül sírtam. Harry-ről nem tudok semmit. Talán kiugrott az ablakon és elszökött. Előkotortam a telefonomat, és írtam neki egy sms-t ezzel a szöveggel:

Tudom, hogy ki vagy akadva. Nekem is hiányzik!

Rányomtam a küldés gombra. Pár perc után érkezett a válasz.

Feladó: Harry

Szükségem van rád, Eli. Gyere át!

Amint megkaptam rohantam ás Harry-hez. Az ágyon ült. A szoba koromsötét volt. Egyedül a telefonja fénye világított egy kicsit.
-Jól vagy?-Simítottam végig a karján. Mindkettőnk szeme vörös volt a sok sírástól.
-Kérlek te soha ne hagyj el!-Ölelt át szorosan. Furcsa, hogy Harry ezt mondja. Még sosem láttam ilyennek. Ő és Finn nagyon jó barátok voltak. Harry mindent elmondott neki. Azt hiszem, hogy őt jobban megviseli, mint bárkit.
-Ígérem!-Válaszoltam őszintén. -Soha nem hagynálak el!

*A temetés napján*

Nagy fennforgás volt a házban. Már két napja nem tudok aludni, ahogy Harry se. Nyugisan készülődtünk, mégis látszódott rajtunk az idegesség. Felvettem magamra a fekete ruhámat.

-Segítesz felhúzni a cipzárt?-Kérdeztem Harry-hez fordulva. Mögém lépett, majd lassan felhúzta a  cipzárt a ruhámon.
-Köszi.-Mondtam. A kedvetlenség mind a kettőnkön ott tükröződött. Harry is öltözködni kezdett. Fekete farmer, fehér póló, fekete felső. Éppen a felsőjét gombolta, amikor odaléptem hozzá.
-Hagyd. Majd én.-Vettem át tőle.
-Kösz.
-Ideje indulni.-Szólt anyu. Egy elegáns fekete ruha volt rajta. Finn egyszer azt mondta, hogy, ha eltemetik, ne legyen nagy felhajtás. Nem is volt. Egyből a temetőhöz mentünk. Csak a rokonok és a barátok voltak ott. Mi voltunk az utolsók, akik oda értek. Utána elkezdődött. Végig Harry kezét fogtam, és biztattam őt. A pap egy egész kisregényt elmondott, utána megkérte Harryt, hogy mondjon pár szót. Lehajtott fejjel ment ki.
-Én...-Nézett fel egy pillanatra. A szeme könnyes volt. Arca kipirosodott. -Sajnálom. Erre nem vagyok kész.-Mondta, majd sírva elment. Utána akartam menni, de ez tiszteletlenség lenne, így maradtam. Még egy óráig voltunk ott, hogy mindenki tudjon szólni pár szót, azután mindenki hazament. Megkértem anyut, hogy egy kicsit had maradjak egyedül. Pár perc múlva zuhogni kezdett az eső. Ott álltam zuhogó esőben, a világ legjobb unokatestvére mellett. Gondolataimból Harry rángatott vissza, amikor megfogta a kezem. Mind ketten a koporsót néztük.
-Sajnálom.-Szólt fojtott hangon. Nem reagáltam, hisz tudtam, hogy nem nekem mondja.
-Menjünk haza.-Suttogtam.
-Rendben.-Mondta, majd megölelt.

Hazafelé sétáltunk az esőben. Mind ketten a járdát tanulmányoztuk. Egyszer sem néztünk fel, csak sétáltunk.
-A kurva életbe!-Mondta Harry, amikor haza értünk. Teljesen kikelt magából. Dühöngeni kezdett. Eltört egy lámpát, felborított egy asztalt és földhöz vágta a távirányítót. Nem szóltam semmit, csak néztem, ahogy felrohan az emeleten. Utána indultam.
-Harry nyisd ki az ajtót! -Kérleltem.
-Nem! Hagyjatok magamra!-Ordibált.
-Harry kérlek.
Recsegések ropogások kísérték tetteit. Amik most csak a gyásztól a megrémített szenvedéstől robbantak szét. Tudtam, hogy valami hülyeséget fog tenni. Tudtam, hogy segítenem kellene neki.
-Harry nyisd ki.- Dörömböltem. Semmi válasz.
Leginkább most Harry mellett akartam lenni. Tudatni vele, hogy itt vagyok. Tudatni vele, hogy szeretem.
Halk dörömbölés, lágy mormogás. Mielőtt kinyitotta volna az ajtót még belerúgott. Fájdalmas felszisszenése jelezte, hogy fáj neki.
Az ajtó nyikorogva tárult ki. Elsőnek egy apró kis fürt bukott ki majd megragadva a kezemet, rántottak be a szobába. Iszonyatosan összetört tárgyak hevertek a földön.
Harry szorosan ölelt magához. Erős karjai egy pár pillanatra megremegtek körülöttem. Könnyei melegsége perzselte a nyakamat. Ajkai puhán súrolták a nyakam meleg bőrét, valamit mormogott.
-Nem hiszem el hogy Finn már nincs itt velünk.-Markoltam bele az ingébe.
Percekig csak öleltük egymást. Szavak nélkül is megértettem, hogy most tombol. Halk levegővételei töltötték meg a szoba porrá zúzott csendjét. Ujjai belemartak a bőrömbe, ezzel fájdalmat okozva.
-Szükségem van rád Eli.-Motyogta a nyakamba.
-Itt vagyok.-Suttogtam.
Erős vékony ujjai belemartak a hajamba ezzel egy kis sóhajt csalva kis a számból. Bódító illata rántott vissza a valóságba. Ajkai lágy szívása a nyakamon, vészvillogóként ordított.
“Nem ezt nem szabad"
-Harry, ne.- Toltam el magamtól.
-Miért? Tudod milyen jó illatod van? Mennyire vágyok a karjaidban lenni. Érezni téged…-Komorult el.
-Te nem akarod ezt..
-Jobban akarom, mint bármi mást.
Karjai a derekamra fonódtak,közel rántva a mellkasához. Ajkait hirtelen nyomta az enyéimhez. Szemeim kipattantak a cselekedetétől. Próbáltam ellökni magamtól, de a szenvedély amit iránta érzek erősebb volt nálam. Szemeim merengve hunytam le, adva át magam az érzelmi támadásának.
Durva érintései, hol elgyengültek, hol még vadabbak lettek. Orrát lágyan húzta végig az államon, nyakamon majd beleharapott a fülembe. Ruhámat letépte rólam. Harry erős mellkasát fedtem fel.
Apró csókokkal jutalmazva egymást, kullogtunk az ágy felé. Durván lelöktem, majd a csípőjére ülve bámultam rá. Hatalmas zöld szemei engem pásztáztak. Vigyorogva markoltam bele a férfiasságába. Fejemben mindig ott villogott vészjelző, hogy ez nem helyes. De piszkosul akartam őt.
A nyakát harapdáltam. Kezeinket összekulcsolva, emelte meg a csípőjét. Kéjesen nyögve engedtem, hogy azt tegyen velem amit akar. Melltartómat letépve vetette magát a mellkasomra.
Hatalmas tenyerei, vadul érintették a melleimet. Ajkaival a hasamat csókolgatta. Csipke alsóneműmet letépte rólam. Puha combjaimat harapdálva haladt egyre feljebb. Amikor elért a csiklómhoz, megállt egy pillanatra.
Vágytól duzzadt ajkait nekem nyomta, amitől a gerincem megfeszült. Éreztem ahogy harapdál, szívogat amitől egyre jobban nedvesedem. Orra néha-néha neki ütközött a szeméremdombomnak, de a nyelvével nyújtott élvezet jobban lekötött. Forró, puha nyelve bennem siklott végig, ezzel apró szexre éhes nyögéseket váltva ki belőlem. Mosolyogva harapott belém. Hirtelen indulattól vezérelve, csókolt meg. Ujjai lágyan masszírozták a csiklómat. Hol durván, hol gyengéden érintett de minden egyes mozdulata éreztette velem azt, hogy a csiklómnak nagyon tetszik ez a dolog. Testemet átjárta a lükető érzés. Az orgazmusom viharkén söpört át rajtam. Csuklóját magamhoz nyomva akartam hogy érintsen meg. Kezdjen velem valamit.
Ujjait benyálazva csukott szemekkel, érintett meg…. ismét. Éreztem ahogyan bennem mozgatja görcsbe rándult ujjait. Lassan körkörösen, egyre durvábban ujjazott.
-Érintsd meg magad. A kedvemért.- könyörögtem
Meglepetten pillantott rám.
-Mondd el, hogy mit akarsz mit tegyek veled.-Búgtam a fülbe.
A kényeztetésemet nem hagyta abba. Alsógatyáját letépve róla vártam, hogy teljesítse a kérésem. Nyakamhoz borulva érintette meg magát. Az erek kidagadtak a kezein. Tudtam, hogy élvezi.
-Érzem, ahogy az ajkaiddal körül veszel…-Mormogta, ezzel meglepve engem -Apró kezeiddel durván kényeztetsz. És én csak fuldokolva nyögök mert imádom ahogy leszopsz. kezeiddel a combomat simogatod, néha belém harapva. Amikor a kezeiddel hozzám érsz én csak egyre jobban keményedek. Fülemhez hajolsz és belesúgod mennyire akarod hogy mi most itt elég durva dolgokat tegyünk. Harapdálva, csókolgatva haladsz lefelé míg újra a szádba nem veszed a férfiasságom. Az orgazmus egyszerre röpít minket a gyönyör felé…. De mi imádjuk ezt a forró szexet.
Sikítva feszülök meg a szavai hallatán. Érzem ahogy mind a ketten elélvezünk. Ujjait kihúzva belőlem, kezdi el szopni őket. Teste rám nehezedik, de csak rám vár. Fülébe súgva próbálom újra felizgatni.
-Um… Harry, ha tudnád mennyire akarom ezt a forró szexet veled. Érezni akarlak. Ordítani a nevedet, csakhogy soha ne hagyd abba.
-Szeretlek, Eli.
Durván markolt bele a melleimbe, de combjaim közt már érzem megkeményedett férfiasságát. Szemeimbe nézve csókol meg, majd löki belém magát. Az érzés ahogyan bennem mozog nyögésre késztet. Élvezem ahogyan bennem siklik. Durvábban és durvábban. Lábaimmal körbeölelve őt, kérem hogy csinálja még.
-Uhh ez nagyon jó, ne hagyd abba…-Sikítottam fel.
-Szóval tetszik ez a durva szex?
-Kérlek Harry. Igen imádom…..
Vágyainkat elengedve gyorsít a tempón. Érzem, hogy nem bírja sokáig ezért fordítok a helyzetünkön. Csípőmet hozzá nyomva, érzem ahogy még jobban begerjed. Melleimet harapdálva ölel magához. Maga alá gyűrve, kezd forróbban dugni míg tovább már nem bírjuk.
Egymás szájába nyögve nyilvánítjuk ki a szexhez való imént elcsattant érintéseket.
Mellkasára vonva ölel magához. Könnyeink égetik a szemünket. Hiszen Finn meghalt. Én pedig épp most feküdtem le a bátyámmal.

01 - házibuli

Sziasztok. Még csak most kezdtem ezt az egészet, és máris öt feliratkozó. Eszméletlenül boldog vagyok. Nagyon köszönöm. Ez a rész inkább csak arról szól, hogy bemutatom a Styles tesókat. Nem valami hosszú, de azért remélem elnyeri a tetszéseteket, és komiztok hozzá. Az nagyon jó lenne. A részekről csak annyit, hogy hetente kettőt hozok. (Persze csak akkor, ha van rá időm) És hát akkor jó olvasást. Remélem tetszeni fog.

Mielőtt belevágnék a közebébe, jobb, ha az elején kezdem. A nevem Elizabeth, de mindenki csak Eli-nek szólít. Tizenhét éves vagyok és Londonban élek. Az életem csöppet sem átlagos. Ezt a bátyámnak köszönhetem. Gondolom ismeritek a dögös, jóképű, káprázatos hangú Harry Stylest. Nos, én a húga vagyok. Amiben csak tudom támogatom Harryt. Ő a legjobb nagy tesó az egész világon. Nála jobbat kívánni sem lehet. Ha szomorú vagyok, felvidít, megnevettet, támogat, és ami a legfontosabb szeret. Annyira amennyire engem szeretni lehet. Imádunk együtt csinálni mindent. Főleg bajba kerülni. Minden ostobaságot kitalálunk, és valóra is váltjuk. Őrültségnek hangzik, de nem az. Egyszerűen imádok vele lenni.

A függönyön keresztül beszűrődő fények lágyan simogatták az arcomat. Erőt vettem magamon és hasra fordulva aludtam tovább. Vagyis aludtam volna, ha valaki rám nem ugrik, és nem estünk volna le a földre. Persze ez a valaki Harry volt.
-Mi a franc bajod van?-Kérdeztem dühösen.
-Ugyan, Eli. Mindjárt dél.-Nevetett fel.
-Na és?
-Ideje felkelni.
-Nem. Most annak jött el az ideje, hogy szépen eltűnsz a szobámból és hagysz aludni.-Mosolyogtam rá.
-Rendben. Akkor most ki megyek, te pedig felöltözöl és lejössz.-Nevettet, majd kiment, ezzel egyedül hagyva engem a nagy szobába. Végül azt csináltam, amit Harry mondott. Felöltöztem, és lementem.
-Csináltam reggelit.-Kiáltott ki a konyhából. A hang után indultam. Harry egy kötényben ácsorgott a tűzhely előtt.
-Mit csinálsz?-Nevettem fel és megtámaszkodtam a konyhapulton.
-Reggelit.-Mosolygott. Leültem az asztalhoz. Harry elém rakott egy tányér...fogalmam sincs mit. Valami szénné égett kődarabot.
-Ez mi lenne?-Nevettem, közben a tányéromra mutattam.
-Eleinte gabonapehelynek indult, de azután egy jobb ötletem támadt. Nem jött össze...
-Azt látom.-Mosolyogtam.-Anyu?
-Elutazott a hétvégére. Ez tudod mit jelent?-Mosolygott kaján vigyorral.-Hogy buli lesz!
-Remek. Akkor én el megyek itthonról, csak azért, hogy te és a hülye barátaid felgyújthassák a házunkat.
-Ne már Eli. Jó buli lesz, és nem hívunk sok embert. Kérlek. Egyedül nem tudok buli elő bulit csinálni.
-Mi az a buli elő buli?
-Amikor buli készre varázsoljuk a házat. Csak te meg én.-Kacsintott.
-Oké. De anyu nem tudhat róla. És veszünk sós chipset.
-Rendben.-Mosolygott.-De előbb! Elmegyünk deszkázni?
-Még jó.

***

Három óra deszkázás után elmentünk a közeli szupermarketbe. (Kaptam sós chipset.) Harry vett egy nagy csomó piát, meg kaját. Pontosan hány embert is akar hívni, mert  annyit vett, hogy egy hadsereg jól lakik belőle...De hát ő tudja. Hazamentünk és előkészítettük a házat bulizni. Amíg én poharakat halásztam elő az egyik szekrényből, addig Harry felhívta a barátait.
-Oké. Öt perc és itt vannak.-Mosolygott büszkén. Büszke is lehet, hiszen alig két óra alatt összehoztunk egy házibulit.

***

Harry nem tévedt. Öt perc múlva vagy harminc ember táncikált a nappalinkban. Egy óra múlva már vagy ötvenen voltak, és úgy tűnt érkeznek még emberek. Mindenhol seggrészeg tiniket lehetett találni. A nappaliban, konyhában, kertben, garázsban, emeleten, sőt még a szobámban is voltak páran. Természetesen Harry is elég rendesen bebaszott. Zayn (Harry egyik barátja) DJ-set játszott. Éjjel három óra körül az emberek kezdtek szétszéledni, de még így is maradt egy csomó ember.
-Szia gyönyörűm.-Markolt bele valaki a seggembe.
-Mi a ...?-Fordultam meg, így az illetővel szemben álltam. Egy vadidegen, magas, szőke hajú srác állt előttem. A szájából dőlt a pia szag.
-Nagyon csini vagy.-Mosolygott perverzen.
-Hagyj békén.-Löktem el magamtól, mire erőszakosan megfogta a karom és próbált megcsókolni.-Hagyj! Harry!-Kiáltottam. A srác a seggemet markolászta, én meg nem tudtam semmit csinálni, neki szorított a falnak.
-Hagyd békén, seggfej!-Szólt egy hang, majd a következő pillanatban szőke hajú fiú a földön kötött ki.-Jól vagy?-Pásztázott Harry aggódó tekintettel.
-I-igen. Kö-köszi.-Dadogtam a rémültedtől, majd szorosan átöleltem Harryt.
-Na jó emberek. A bulinak ezennel vége. Remélem mindenki haza tud menni, mert itt nem maradhat.-Kiáltott Harry. Mindenki 'Na nemár'-ozni kezdett. Harry kikapcsolta a zenét, és elkezdte kifelé lökdösni a vendégeket. Fél óra múlva már csak ketten voltunk a házban. A szobámban ültünk és beszélgettünk.
-Köszönöm. Ha te nem vagy ott, akkor nem is tudom, hogy mit csinált volna velem az az alak.-Mosolyogtam rá halványan.
-Ugyan, Eli. Tesók vagyunk.
-Szeretlek.-Mondtam halkan és megöleltem.
-Én is te őrült..Nevetett, és átkarolta a derekam. Harryvel még vagy egy óráig beszélgettünk, végül hat órakor mentünk aludni. Ahhoz képest, hogy majdnem megerőszakolt egy részek állat egész jó nap volt. A legrosszabb talán az volt, hogy valaki befalta a sós chipsemet...Bunkók! Az az én chipsem!